Kutatási beszámoló, 2023 Január 19-22
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/02/TavaszTel2-1024x369.jpg)
Idei első nagyobb lélegzetvételű kutatásunk izgalmas meglepetésekkel és látványos környezeti átalakulással zárult.
Hosszúhétvégés bázisunk helyszíne a festői Bódvaszilas volt, az időzítés pedig a lehulló nagy mennyiségű csapadék miatt nem is lehetett volna pazarabb. A nem sok optimizmusra okot adó időjárás – az idegeinken kívül – a bontási területre vezető kedvenc útvonalunkat is kikezdte. Az útra tökéletes merőlegességgel kidőlt méretes fák mozgatásával viszont hamar sikerült elérnünk az optimális zsírégető pulzustartományt, így ledolgozhattuk az utolsó karácsonyi bejglimorzsákat is.
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230126_160120-1024x576.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230126_160100-1024x576.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/IMG_20230120_123835-1024x768.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230126_160156-1024x576.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230126_145610-576x1024.jpg)
Jól nevelt katasztrófaturistákhoz híven Szögligetre is átnéztünk, ahol a megáradt Ménes patak konkrétan az utcán vonult le. Szögligetről a Ménes-völgy, majd a Lizina-völgy felé vettük utunkat, megpróbálva fényt deríteni arra a minket marcangoló kérdésre, hogy honnan is jön ez a rohadt sok víz. Nos, az egyszer biztos, hogy nem a Mogyorós-kúti forrásból, mivel az ismét száraz volt – csakúgy, mint őszi terepbejárásunk során.
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/IMG_20230120_150635-768x1024.jpg)
Na de nem úgy, mint a Fedor-forrás csoport. A négy árvízi kitörési pontból csak úgy dőlt a víz: őrült vadvízi sportokhoz, korlátozottan gumikacsa úsztató versenyhez, na és persze bakancs és overálmosáshoz első osztáyú terep.
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230126_160233-576x1024.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230126_160323-576x1024.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230126_160355-576x1024.jpg)
Három böhöm nagy fa és több kisebb eltávolítása után végre sikerült elérnünk a bontási helyszínt is, megállapítva, hogy igen: a bejárat még mindig ott van. Egy gyors vizit a végponton, csak hogy képben legyünk, mennyire lesz szívás a másnapi bontás.
A bontás napja. Megérkezett a várva várt lehűlés, bővült a csapat is. Az élményszerző közösségi fakitermelés után a téli bontás megismételhetetlen szépségekkel kecsegtet. Tény, hogy a bontási helyszínt még sohasem láthattunk ilyen tisztán a mindent lágyan beborító porcukorszerű hó eredményeképp. A rövid áhítat azonban nem tartott sokáig: nyilván szét kellett barmolnunk ezt a bájos miliőt, hiszen mi azért jöttünk, hogy sárosak legyünk, nem pedig, hogy bámészkodjunk. Lent volt is sárból dögivel. Az elején egy kis csúszda, a nyálkás avarral keveredve piszok jól suhansz lefelé! Persze folyt a víz a nyakunkba is, végig a hátunkon, diszkréten befolyt mindenhova is.
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/IMG_20230121_095430-1024x768.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230126_160431-576x1024.jpg)
Annyira el voltunk foglalva az élmények befogadásával, hogy a serény munkában senkinek sem jutott eszébe számolni a vödröket. Korábbi – rendkívül tudományos – méréseink alapján egy háromnegyed részben megöltött vödör átlagos súlya kb. 10-12 kg. Ennek tudatában el lehet képzelni, mit érezhet a delikvens, amikor visszakap egy 5 kilós vödröt a felszínről, amire kellőképpen rágyógyult a sár. Noha a földet minduntalan megpróbálták lekaparni a fenti srácok, állhatatos munkájuk egy napon említhető Cervantes hősének szélmalomharcával. Az este közeledtével (és mivel már kezdtük unni önmagunk szívatásának eme kifinomult módját) lassan hozzáláttunk a pakolásnak és eldöntöttük, hogy utolsó nap a kellemesebb felszíni terepbejárást választjuk. Másnap beköszöntött a tavasz: a hó rohamosan olvadt, a kigőzölgések felkutatását jócskán megnehezítve ezáltal. Csapatunk élőláncként, egymástól 30-50 méter távolságra szelte át a hegyoldalt és az utunkba ejtett töbröket. Nem reprezentatív mérés alapján 1,5 óra leforgása alatt egy ember szédületes, közel 0,5 km2 területet képes becsületesen bejárni. Ehhez még hozzáadódik a pontok (POI-k) koordinátáinak felvétele, fotódokumentáció készítése, az eltévedt társak felkutatására fordított idő (khm, hát igen), na és persze az ebédszünet. A képek remélhetőleg átadják, milyen változáson ment keresztül egy nap leforgása alatt a természet: a télből a tavaszba szinte átmenet nélkül. Mindezt januárban megtapasztalni szokatlan és egyben magával ragadó élmény volt a Nagyoldalon. Ide még érdemes visszatérni a nagy mínuszokban és megcsodálni, milyen szépségeket tartogat még a kíváncsi barlangkutató szemeknek.
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/02/20230209_193226-576x1024.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/02/20230209_193317-576x1024.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/02/20230209_193345-1024x576.jpg)
![](https://erozio-team.hu/wp-content/uploads/2023/02/20230209_193259-1024x576.jpg)